11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok

4. Pedagógia tantárgy 398 óra / 378 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

4.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának célja, hogy korszerű pedagógiai ismeretek elsajátításával készítse fel a tanulókat a nevelő, oktató munkába történő tudatos és hatékony közreműködésre.

4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A pedagógiai tantárgy kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, – kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz.

4.3. Témakörök

4.3.1. Általános pedagógia és neveléstörténet 196 óra/180 óra

A pedagógia tárgya, célja, feladata, felosztása, tudományközi kapcsolatai, a pedagógia a tudományok rendszerében, a tudományosság kritériumai.

Az alternatív pedagógiák, neveléstörténeti ismeretek, nevelés az őskorban: nevelés az ősközösségben, nevelés az ókorban: Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína.

Az Európai kultúra: spártai nevelés, az athéni nevelés, a görög nevelés gondolkodói: a szofisták, Szókratész, Platón, Arisztotelész, nevelés az ókorban: a római nevelés

Nevelés a középkorban: A korai kereszténység és nevelés, a klérikus műveltség intézményei, a világi nevelés, a középkor gyermekfelfogása, a magyar intézményes nevelés kezdetei.

A reneszánsz és humanizmus: a reneszánsz emberfelfogása, reformáció és ellenreformáció pedagógiai törekvései, Luther tanai, iskoláztatás Magyarországon Mohács után.

Nevelés az újkorban: Apáczai Csere János tanai, Johannes Amos Comenius pedagógiai szintézise, iskoláztatás felvilágosodás korában, John Locke, Rousseau pedagógiája, Pestolazzi pedagógiája.

Magyarország neveléstörténete 1616-1806 között: Pázmány Péter, I. Ratio Educationis, Tessedik Sámuel reformjai, II. Ratio Educationis.

XIX. sz. pedagógiája: a német filozófiai pedagógia, Kant, Herbart, a magyar neveléstörténet: népoktatás, Eötvös József.

A pozitivizmus hatása a pedagógiára: August Comte, Herbert Spenser elmélete.

A pesszimizmus pedagógiája: Schopenhauer elmélete.

A XIX/XX. századforduló utáni pedagógia: a pragmatista felfogás: William James, Dewey, a gyermektanulmány.

Reformpedagógiai törekvések: művészetpedagógia, „New School” modellje, természettudományos koncepciók: Maria Montessori, a reformpedagógia második szakasza: Waldorf pedagógia, Rudolf Steiner, a munkaiskola: Georg Kerschensteiner, Celestin Freinet, az orosz-szovjet munkaiskola.

Pszichológiai iskolák: A beheviorizmus, az alaklélektan, a pszichoanalízis, mélylélektani iskolák, Jung, Adler, Piaget elméletei.

4.3.2. Neveléselmélet 102 óra/100 óra

A nevelés fogalma, a nevelési cél, a célok összefüggése, szerepe a személyiség fejlődésében, a nevelés feladat és eszközrendszere, ember, egyén, személyiség a nevelés folyamatában, érték, norma.

Nevelési alapelvek: egyéni sajátosságokra figyelembevételének elve, a pozitívumokra való támaszkodás, nevelési ráhatások egysége.

A nevelést meghatározó tényezők: a nevelés szükségessége és lehetősége, a személyiségfejlődést befolyásoló tényezők: a természeti tényezők, társadalmi tényezők, a kultúra szerepe, a szocializáció fogalma.

A nevelés folyamata: A nevelés társadalmi jellege, szocializáció és nevelés, a nevelés átfogó jellege, a belsővé válás.

A nevelés módszertana: a nevelési módszer fogalma, a meggyőzés módszerei, a tevékenység megszervezésének módszerei, a magatartásra ható módszerek.

A nevelés színterei: családi nevelés, óvodai,- iskolai nevelés, a tömegkommunikáció hatásai.

A nevelő, mint modell, a fontos személyiség jegyei.

A vezetési, nevelési stílusok.

A gyermek megismerésének módszerei: megfigyelés, szociometria.

A pedagógiai kommunikáció: a kommunikáció fogalma, funkciói, a pedagógiai kommunikáció, kommunikációs gátak.

Konfliktusok a nevelésben: a konfliktus fogalma, háttere, a konfliktus fajtái, konfliktuskezelési stratégiák, a kreatív konfliktus.

A nevelés, mint a viselkedés alakítása, a szokás és a hagyomány, alapvető biológiai szükségletek életkor szerinti változása.

A szocializáció színterei, a család, a család szerkezete, funkciója, típusait, az együttnevelés formáit, a nevelési intézmények szocializációban betöltött szerepe.

Sajátos nevelési igényű gyermek, különleges bánásmódot igénylő gyermek, a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett gyermek.

A tehetségfejlesztés.

Romapedagógia alapjai.

4.3.3. Didaktika 100 óra/98 óra

A didaktika fogalma, tárgya, pedagógiai és didaktika kapcsolata, didaktika és módszerek kapcsolata.

A didaktika alapfogalmai: tanulás, tanítás, oktatás, ismeret, tudás, tudásszint, jártasság, készség, a képesség és kreativitás, az oktatás, képzés, nevelés egysége.

A didaktika alapelvei: a nevelésközpontúság elve, a tudományosság elve, a rendszeresség elve, a szemléletesség elve, az aktivitás elve, a motiválás elve, a fokozatosság elve, a tartós tudás elve.

A tanítás-tanulás alapdokumentumai.

A tanítás-tanulás tartalma: a tanterv, a tanítási anyag kiválasztása, elrendezése, tudomány és tantárgy 37

A tanítás-tanulás folyamata: a tanítás-tanulás folyamata fogalma, a gyermek ismeretszerzésének jellemzői, az oktatási folyamat fázisai.

A tanítás-tanulás megszervezése, szervezeti formái: osztályterem, tanórarendszer, szaktanterem, tanulmányi látogatás, önművelődés, munkaformái: frontális munka, csoport munka, egyéni munka.

A tanítási-tanulási stratégiák, technikák: mélyreható, szervezett és mechanikus technikák.

A tanítási óra felépítése: új ismeretet feldolgozó óra, új ismereteket alkalmazó óra, ismétlő óra, ellenőrző óra.

A tanítási-tanulási folyamat eszközei.

A tanítás-tanulás módszerei: a módszer fogalma, megválasztásának szempontjai, a szóbeli ismeretközlés, a szemléltetés, a megbeszélés, a gyakorlás, az ismétlés

5. Pedagógiai gyakorlat tantárgy 204 óra + 315 óra ÖGY / 360 óra + 160 ÖGY*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

5.1. A tantárgy tanításának célja

A pedagógiai gyakorlat célja, hogy a tanuló betekintést nyerjenek az óvodák és iskolák szakmai munkájába, megismerjék a nevelés- és oktatás különböző színtereit. Legyenek tájékozottak az itt végzendő pedagógiai munka jellegével, az alkalmazott stratégiákkal, innovatív módszerekkel. A megszerzett tapasztalatokat el tudják helyezni a személyiségfejlesztés rendszerében, a megismert új elemekkel szélesítsék pedagógiai tudásukat.

5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A pedagógiai tantárgy kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, – kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, továbbá a nevelés elméleti és fejlődéslélektani szakmai tartalmakhoz.

5.3. Témakörök

5.3.1. Gondozási tevékenység 130 óra + 195 óra ÖGY / 180 óra + 80 óra ÖGY

Gondozási tevékenység elemzése pedagógiai/pszichológiai szempontok alapján.

Az egészséges életmódra nevelés területei: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. (ÖGY)

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése.

A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;.

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet feltételei.

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása.

5.3.2. A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése

74 óra + 120 óra ÖGY / 180 + 80 óra ÖGY

A gyermek megismerésének módjai, a megfigyelés, a módszer alkalmazásának pszichológiai, pedagógiai és etikai feltételei. (ÖGY)

Szociometria, a módszer alkalmazásának pszichológiai, pedagógiai és etikai feltételei.

A gyermek rajz-ábrázolás tevékenységének fejlődése, rajzok alapján a gyermek fejlettségének mutatói.

A játék, munka, tanulás pedagógiai/pszichológiai alapjainak megfigyelése.

A gyermek fejlettségének mutatói, életkorának megfelelő fejlettség.

A társas kapcsolatok alakulása, jellemzői.

Szociometria, a módszer alkalmazásának pszichológiai, pedagógiai és etikai feltételei.

A gyermek motiválása, aktivitás, a beleélés.

Az intézmény napirendje, a csoport/osztály tevékenységi területei, csoportfoglalkozások, tanórák rendje, szervezési feladatok, előkészület, lebonyolítás, ellenőrzés, értékelés.

A tanórán kívüli foglalkozások.

Szemléltető eszközök készítésének lehetőségei, technikái.

Az iskolán kívüli programok, lehetőségei, tervezése, szervezése, irányítása. 43

Felkészülés a tanórára, az óravázlat.

A viselkedést kiváltó/fenntartó okok, a jelenségek mögött álló tények, érzelmek.

A gyermek kapcsolatainak rendszere, konfliktusmegoldások elemzése, véleményezése.

A konfliktus közvetlen és közvetett okai, a konfliktusok gyökerei, az érdek, a szükséglet, az érzelem.

Az intézmények működését meghatározó dokumentumok.

A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló.

Pedagógusok összehangolt munkájának jelentősége.

Kapcsolattartás a szülővel

6. Pszichológia tantárgy 348 óra / 360 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja:

A Pszichológia oktatásának célja, hogy megismertesse a tanulókkal az általános és személyiség-lélektan, a szociálpszichológia, a fejlődéspszichológia és a pedagógiai pszichológia és a munkapszichológia korszerű ismeretanyagát. Alakítsa ki a tanulók személyiség-központú szemléletmódját. Nyújtson alapvető ismereteket önmaguk és mások megismeréséhez, a családi és társadalmi helyzetek értelmezéséhez a szocializációs folyamatokban.

6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A pszichológia tantárgy kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, – kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, továbbá a nevelés elméleti tartalmakhoz.

6.3. Témakörök

6.3.1. Általános és személyiség-lélektani ismeretek 96 óra /90 óra

A pszichológia tárgya, feladata, a pszichológia ágai, pszichológia a tudományok rendszerében, történeti gyökerek, módszerei. 52

A szervezet felépítése és működése, a viselkedés biológiai alapjai, az idegrendszer működése.

A megismerési folyamatok, érzékelés, észlelés, a figyelem, a tanulás, az emlékezés, a képzelet, a gondolkodás.

A nyelv és kommunikáció.

A motiváció, az érzelmek, az akarati cselekvés.

A személyiség fogalma, személyiség elméletek, a személyiség szerkezete.

A személyiségfejlődését meghatározó tényezők.

Adottság rátermettség, hajlam, temperamentum, az érdeklődés, képesség, tehetség, kreativitás.

A személyiségtípusok és jellemzőik.

Aszociális magatartásformák elsajátítása, önszabályzó funkciók alakulása.

6.3.2. Fejlődéslélektan alapjai 84 óra/90 óra

A fejlődéslélektan tárgya, módszerei, a filogenezis, ontogenezis, a pszichikus fejlődés feltételei.

Az életkori szakaszok, a méhen belüli fejlődés, a csecsemőkor, a gyermek és gondozója közötti kapcsolat, a kötődés, az én felfedezése.

A kisgyermekkor, a nyelvelőtti kommunikáció, a nyelvi fejlődés, Piaget elmélete, társas fejlődés kisgyermekkorban, agresszió és proszociális viselkedés.

Az óvodáskor, gyermek a közösségben.

Az iskoláskor, kognitív és biológiai fejlődés iskoláskorban, társas kapcsolatok fejlődése.

A szerülőkor, a fejlődés biológiai és szociális alapja, a társas élet újjászerveződése, az identitás fogalma.

A felnőtt és időskor, biológia és szociális változások.

6.3.3. Szociálpszichológia alapjai 84 óra/90 óra

A szociálpszichológia, mint tudomány, tárgya, területei.

A személyek egymásra hatása, a társas hatás, az individualizáció, a tömeglélektan, a szociális interakció, a kommunikáció.

Egyén a társadalomban, a szerep, az érték, a szociális attitűd.

A szociális megismerés, attribúció, a választás, a meggyőzés.

A páros kapcsolatok, személyközi viszonyok, a segítségnyújtás, az agresszió, frusztráció-agresszió hipotézis, antiszociális-proszociális agresszió, rokonszenv, az altruizmus személyközi vonzalom.

Társas helyzetek, együttműködés és versengés.

A csoport, érték és normaképződés csoportban, csoportfejlődés, vonatkozási csoport, csoportközi viszonyok, sztereotípiák, előítélet, a kisebbségek, társadalmi identitás.

6.3.4. Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai 84 óra/90 óra

A pedagógiai pszichológia tárgya, a személyiségfejlesztés módszerei.

A fejleszthetőség és a pszichikus determináció.

A tanuló megismerése, személyi hatások.

A tanulói közösségek pszichológiai elemzése, csoportkutatás, egyén és közösség.

A munkalélektan fogalma, célja, feladata, a munkapszichológia módszerei.

A dolgozó ember munkatevékenysége.

A dolgozó ember, a munkakörnyezet és a termelési tevékenység összefüggései.

Az ergonómia, a munka és szervezetpszichológia, munkahelyi mentálhigiéné.